H. Családi idill

Közös programok

Megérkezett a család, és ez egyrészt elterelte figyelmét a kettejük között kialakulóban lévő nézetkülönbségekről, másrészt újabb feszültségeket indukált.

Az otthoniak a kisebb házban rendezkedtek be, a négy hálószoba erre tökéletesen megfelelt. Richard ugyan azt szerette volna, ha ők Kristóffal átmennek hozzájuk, hogy odaát legyen egy üres szoba.

• Nem jó az, ha egy ház tele van zsúfolva emberekkel. Nálunk kényelmesen elfértek, és a családotok is itt lesz a közelben.
• Hidd el jó lesz így, napközben mi többnyire dolgozni fogunk, ők kirándulnak, vagy éppen a ti teraszotokon élvezik a pihenést. Legalább éjszaka legyünk együtt.

A négy szoba közül az egyik a földszinten volt, ezt és a mellette lévő nagy fürdőszobát vették ők birtokba, az emeleti három szobát lakták a szülők és Patrícia öccse. Étkezésekre átmentek a nagy házba, és ha otthon voltak, akkor is a másik ház volt a bázis.

Szombaton este érkeztek meg a családtagok, a vasárnapot együtt töltötték a házban és pihentek. A következő napokon Patrícia ment dolgozni. Kristóf otthon maradt azzal a jelszóval, hogy nem akarja őket már az első napokban magukra hagyni. Ő megtehette, hivatalosan nem volt állományban. Patríciának viszont szigorú munkabeosztása volt, és a klinikai munkarendben csak péntekre kért szabadnapot. Még lelkiismeret furdalása is volt, hogy szüleit magukra hagyja. Ugyanakkor a kötelességtudata azt diktálta, hogy a munkáját nem hanyagolhatja el.

Vasárnap mindenki otthon pihent, élvezték a kényelmes luxust, és a csodás környezetet.

Mindkét család jó módban élt az otthoni viszonyok között, de az, amibe most belecsöppentek még őket is lenyűgözte. Ez az életvitel néhány szinttel magasabban van, mint amihez hozzászoktak.

Mindenki a nagy ház kényelmét élvezte, a két alkalmazott mindenben kiszolgálta őket. Estére áthívták házvezetőnőjük lányát Elisabethet, hogy összeismertessék Patrícia öccsével Krisszel, és a két fiatal megbeszélhesse, hogy milyen külön programokat szerveznek.

Bejött Patrícia jóslata, testvére olyan szemeket meresztett a nála egy évvel idősebb szépségre, hogy mindenki kajánul mosolygott a bajusza alatt. Természetesen a lány is észrevette a fiú túláradó kedveskedését, és tetszett neki, hogy itt most ő a főszereplő. Illegette magát, beszélgetés közben többször finoman megérintette a fiú karját, közel hajolva sugdolóztak, miközben finoman megvillantotta dekoltázsát. Rafinált kis boszorkány, új barátját két pillanat alatt levette a lábáról. Aztán el is mentek együtt bulizni, kétség sem fért hozzá, hogy a két ifjú nagyon egymásra talált.

A következő hét első négy napján a ház úrnője Bea és Kristóf gardírozta a társaságot. Elisabeth napközben az egyetemen volt, de délután és este Krisszel a társaságtól búcsút vettek, a két fiatalnak minden nap külön útjaik voltak. Pénteken Patrícia is csatlakozott a családhoz, és három napos kirándulásra mentek tizenketten három autóval. Mivel a legifjabbak nem akarták egymást egyetlen napra sem nélkülözni, Elisabeth egy napot lógott az egyetemről, ő volt a tizenkettedik a csapatban.

Korán reggeliztek, és már hét órakor indultak, hogy az óceánparton lemenjenek San Diegoba. A Pacific Terrace négy csillagos szállodában foglaltak le hat szobát. Nagyon kellemes négyszintes épület közvetlenül az óceán parton. A szobák előtt a földszinten kis terasz, az emeleteken erkély. Előttük kis pihenőkert a medencével, körben napozóágyakkal, jakuzzival. És a medence mögött a homokos óceánpart. Délután pihentek a medence körül, úszkáltak az óceánban, és este kimentek a városba körülnézni. Egy tapas étterembe vacsoráztak, majd hazamentek a szállodába.

Másnap szombaton reggeli után átmentek a határon a mexikói Tijuana-ba. Egész nap a várost járták, vásároltak a bazárban, és késő délután elindultak visszafelé.

Útközben Chula Vista-ban az út mellett a Zorbas görög étteremben vacsoráztak. Amikor a szállodába érkeztek, a három fiatalabb pár elment a Crow klubba. Hajnalig szórakoztak, kiváló zenékre táncoltak, finom koktélokat ittak, jól érezték magukat. Közben volt show műsor is, addig kipihenték magukat, hogy utána újra együtt tomboljanak a táncparketten a hatalmas tömegben.

Tekintettel a hosszúra nyúlt éjszakára, a fiatalok későn keltek fel, a szülők már a medence körül pihentek. Gyorsan úsztak egyet, utána megreggeliztek, és elindultak a kocsikkal, hogy a várost felfedezzék, aztán irány Malibu.

Este fél kilenckor érkeztek haza, Elisabeth édesanyja finom vacsorával várta őket. Az ínyenceknek készített tejszínes homárt, ami korábban annyira ízlett Patríciának. És akik nem szeretik a tengeri ételeket, azok svéd húsgolyót kaptak burgonyapürével, és erdei gyümölcsmártással.

Borozgatás közben Elisabeth odament Beahoz, és rövid ideig sugdolóztak, majd Bea bólintott, a lány fejét magához húzta és egy csókot adott a homlokára. Ezzel megpecsételte jóváhagyását, hogy a lány náluk aludjon Krisz szobájában.

Csak a zöld kártyán múlik?

Másnap Richard és Patrícia együtt mentek be reggel a klinikára. Olivia és Mark még nem dolgoztak, a család abban állapodott meg, hogy ők addig, amíg a vendégek itt vannak, mindenben a rendelkezésükre állnak. Kristóf sem ment dolgozni, neki nagyon nem akaródzott munkába állni. Aznap este lefekvéskor Patrícia próbált vele beszélni, de csak duzzogott, mint egy sértett kamasz. A lány hosszas szekálása után egy mondatra volt csak hajlandó.

• Ha nem lesz meg a zöld kártyám, mire a család hazamegy, én is velük megyek.
• És velem mi lesz?
• Most nem akarok erről beszélni, nem vagyok olyan lelki állapotban.

Patrícia próbálta elterelni szerelme figyelmét, azt hitte, hogy egy kiadós szex majd megnyugtatja a barátját. De ez nem derült ki, mert az együttlétük olyan kiadósra sikerült, hogy amíg Patrícia próbált magához térni, Kristóf elaludt.

Hét közben a téma már nem került szóba. A családnak majdnem minden napra szerveztek programot, esténként sokáig együtt borozgattak. Közben összebarátkoztak Elisabeth szüleivel is, akik többször ott maradtak késő estig, és sokat beszélgettek a vendégekkel. Kiderült, hogy a férj harmadik generációs ír, a feleség meg tizenhét évesen jött Mexikóból, először feketén dolgozott, aztán összeházasodtak, és így megkapta a zöld kártyát, de már régóta amerikai állampolgár. A férfi anyja Olaszországból jött a szüleivel, lányukban a három nemzet génjei jól keveredtek. Kicsit úgy nézett ki, mintha Salma Hayek kishúga lenne. De nemcsak szép volt, és izgalmas, nagyon tudott viselkedni, minden társaságban könnyen feltalálta magát. Patríciával a San Diegói kiránduláson annyira összebarátkoztak, hogy új barátjának a nővére lett a lelki szemétládája. Azóta gyakran ültek le külön kettesben és pusmogtak, de hogy miről, azt nem árulták el. Ha valaki kérdezte, a válasz az volt, ezek olyan női dolgok.

A klinikai élet közben nagyon izgalmas volt, Patrícia élvezte a munkát, és sokat tanult a kollégáktól. Otthon most nem volt módja a szakirodalmat tanulmányozni, de a kórházban, ha volt szabadideje, azt a könyvek társaságában töltötte.

A családi vakáció a vége felé közeledett, már csak egy hetük maradt a nyaralásból, amikor megjött a hivatalos válasz, Kristóf nem kap zöldkártyát.

Ezt este vacsora előtt közölte a fiúval Richard. Kristóf úgy tett, mintha az egész dolog nem is érdekelné. Utána borozgatás közben, csak úgy fél vállról odavetve közölte a családdal.

• Nem kapok zöldkártyát, megyek haza veletek.

Mindenki döbbenten hallgatott, néhány perc múlva Patrícia megszólalt.

• Házasodjunk össze, akkor megkapod.
• Az nem jó ötlet, emiatt nem érdemes házasodni.
• Miért nem? Vegasban majdnem megtettük, csak az tartott vissza bennünket, hogy a családunkat nem akartuk megbántani. Most itt vannak még egy hétig. Ugorjunk el Vegasba, most nincs semmi akadálya az esküvőnek.
• De van, én vagyok az akadálya. Eldöntöttem, hogy haza megyek.
• És engem itt hagysz?
• Igen, te tudod, hogy miért vagy itt, én nem.

Patrícia sírógörcsöt kapott, Kristóf beült az egyik kocsiba és elszáguldott. Csak hajnalban jött vissza taxival és jól elázva. Még mindenki fent volt, valamiért senki nem álmosodott el. Próbálták megfejteni a történteket, de senki nem látott bele a fiú agyába. Már korareggel volt, amikor nyugovóra tértek. Patrícia nem szólt semmit, aludt négy órát, felkelt, és szó nélkül bement a klinikára. Richard próbálta lebeszélni, de sikertelenül.

• Ma maradj itthon, pihenj, és tisztázzátok a helyzetet azzal a makacs öszvérrel.
• Nem, én is járom a magam útját, járja ő is. Ha ez az út most külön válik, bele fogok törődni.
• Akkor most szakítotok?
• Ez csak rajta múlik. Ha neki az a jó, hogy otthon keresse az útját, én nem akadályozom meg. De én ledolgozom nálad az évemet, imádom a munkát, és mindent meg akarok tanulni.
• De azért együtt maradtok?
• Ez is rajta múlik. Nekem ő előtte nem volt senkim, és nagyon jól éreztem magam a bőrömben szex nélkül is. Ezt az évet én simán ki fogom bírni, hogy ő mit tesz, az meg nem az én dolgom. Ha megvár, és folytatni akarja a kapcsolatunkat, amikor hazamegyek, én ott leszek.
• Meg sem próbálod rábeszélni, hogy maradjon?
• Nem, egy ideje látom, hogy szenved. A klinikán sem érzi jól magát, nem akarom semmire rákényszeríteni.
• Nagyszerű lány vagy, de ezt már egy ideje tudjuk. - És kezet csókolt menet közben a mellette ülő Patríciának.

Krisz döntése

Közben a házban is volt a reggeli mellett egy érdekes beszélgetés. Richard és Patrícia már elmentek, de mindenki más együtt ült az étkezőben. A két legifjabb egymás mellett. Elisabeth már itt lakott velük, anyja minden reggel hozott tiszta ruhát neki. Innen ment be az egyetemre, és ide jött haza. Krisszel nagyon jól érezték magukat, minden szabad idejüket együtt töltötték. Most Krisztián megfogta a lány kezét, és úgy mondta.

• Szeretnék valamit megbeszélni a szüleimmel, de jó, hogy ti is itt vagytok. Néhányszor bementem az egyetemre, és játszottam a kosárlabda csapattal. Az edző azt akarja, hogy járjak itt iskolába, és legyek tagja a csapatnak.
• Csak az edző akarja? - Kérdezte Zoltán.
• Én is nagyon szeretném. Apika, ti tudjátok, hogy mindenem a kosárlabda, de most találtam még egy okot, amiért szeretnék maradni. Ha hozzájárultok, tényleg végigcsinálom az egyetemet.
• És ha közben rájöttök, hogy mégsem ez az igazi?
• Akkor megszakad a szívem, de az egyetemet és a kosárlabdát végigcsinálom.
• Mária, te mit szólsz ehhez?
• Nekem már most megszakad a szívem, ha arra gondolok, hogy a kisebb gyermekem is elhagy bennünket.
• Szóval hozzájárulsz?
• Miért, tehetek mást?

Még aznap megbeszéltek telefonon egy randevút az edzővel, amire hétfőn a tanulmányi hivatalban került sor.

Krisztián még a héten bekapcsolódik az első évfolyam munkájába, és a féléves vizsgákig bepótolja a lemaradását. A kosárlabda csapatban is aktívan részt vesz, és a második félévtől sportösztöndíjas lesz. Az első félév tandíját viszont ki kell fizetni. Ez nagyon komoly összeg volt, de Zoltán számára nem volt kétséges, hogy bármit vállal a fia jövője érdekében.

Amikor hazamentek, Zoltán félre hívta Kristófot.

• Még mindig haza akarsz menni?
• Igen, szilárd elhatározásom.
• Krisztián jegyeit átíratjuk a nevedre, velünk jöhetsz, ő itt marad.
• Nagyon köszönöm, ezt nem vártam tőletek, azt hittem most nagyon utáltok.
• Miért, te boldoggá tetted a lányunkat, ezért mindig a fiunk maradsz, akkor is, ha az útjaitok elválnak. Egyébként mik a szándékaid, ha megtisztelsz vele, hogy elmondod.
• Csak haza akarok menni. Szeretem a lányodat, de ez az élet nem nekem való. Ő meg nagyon élvezi, az a helyes, hogy marad.
• Ugye tudod, hogy neki nem lesz senkije, amíg te nem mondod azt, hogy vége?
• Igen, ha úgy érzem, hogy vége, megmondom neki. De most még remélem, hogy nincs vége.
• Akkor ezt tisztázd vele, ha hazajön!
• Köszönöm Zoltán, ha megjön, azonnal beszélek vele.

Patrícia, ahogy megérkezett rögtön félrevonult Kristóffal. Mivel a vacsorára sem kerültek elő, Zoltán tudta, hogy a szobájukban most vezetik le a feszültséget. Igyekezett a nagycsaládot megnyugtatni.

• Vacsorázzunk, ne várjunk a gyerekekre, ők most fontosabb dolgokkal vannak elfoglalva.
• Te tudsz valamit? - Kérdezte Bea.
• Igen, megbeszélik a jövőt. És gondolom, két beszélgetés között nagyon szeretik egymást.

Mindenkiben lassan oldódott a görcs, az esti borozgatáson, a medence partján már fesztelenül tudtak beszélgetni. Elisabeth most nem tudta átcsalni a másik teraszra Patríciát, pedig annyi megbeszélni valójuk lenne. Sebaj, majd holnap kiönti a lelkét.

A következő napokban folytatódott az eddigi menetrend, kis módosítással. A családnak a házigazdáik minden napra terveztek programot, Patrícia a klinikán dolgozott, Krisztián bejárt az egyetemre, és szorgalmasan járt az edzésekre. A hamarosan búcsúzni kényszerülő szerelmesek mindent beleadtak, hogy egy évre szép emlékeket gyűjtsenek maguknak.

December 6.-án a szülők Kristóffal együtt elutaztak New Yorkba, és onnan hétfőn repültek haza.