N. Családtervezés

Kettős munkarendben

Patrícia elkezdett dolgozni a barátjuk kórházában, akit közben igazgatónak kineveztek. Az osztályát nem adta le, a korábbi helyettese látta el ideiglenes jelleggel az osztályvezetői feladatokat. Örültek az új kolléga megjelenésének, pláne amikor elmondta, hogy szívesen vállal olyan műtéteket, ahol nem várható hálapénz. Eleinte heti egy műtétet bíztak rá, később előfordult, hogy kettőt is.

Január végén Patríciánál elmaradt a menzesz, és a teszt pozitív lett. Másnap anyja nőgyógyásza visszaigazolta, hogy állapotos. Anyjával telefonon azonnal közölte a jó hírt, és Rogernek is küldött üzenetet a telefonjára.

A klinika működéséhez sokféle engedélyeztetésre volt szükség, ez is állandó szaladgálni valót jelentett, közben a kivitelezést is szemmel kellett tartani.

Amerikából már korábban megkapták a berendezések alaprajzi méreteit, és a szobák méretét, az épületbelső kialakítása ennek megfelelően lett tervezve, de mindig volt újabb kérdés, hogy mit hova és hogyan.

Közben a tervező dolgozott a házuk tervein, azt is több alkalommal egyeztetni kellett. És nagy boldogság volt, ha nem kellett menni sehová, akkor Patrícia egész nap Carmennel lehetett.

A kislány szépen fejlődött, egyre többet beszélt, és alig lehetett bírni vele, állandóan menni akart. Ha szaladt, olyan furcsa görbén szedte a lábait, hogy mindenkit megnevettetett. Egyébként elevensége mellett nagyon okos, jó kislány volt, a nagymama szerint olyan, mint anyukája kiskorában.

Tavasszal, nagy erővel elkezdték a házuk átalakítását is. A kivitelező szerint, a vállalt határidőre mindkét épület készen lesz. A jelenlegi állapotokat nézve ezt nehéz volt elhinni. Bár az igaz, hogy a klinika épületében az összes közfalat beépítették, de minden szanaszét van vésve. Az épülethez épült egy új szárny, ami most nem lesz beépítve, de később egy esetleges bővítéskor már csak a belső munkákat kell elvégezni.

Patrícia elkezdett utánanézni, hogy kik legyenek a munkatársak. Egyelőre nem szólt senkinek, csak a lehetőségeket kereste.

Egyik este kérte a férjét, hogy majd segítsen a személyek kiválasztásában, neki nagyon jó az emberismerete.

• Bébiszitterre is szükségünk lesz, gondoltál rá?
• Október közepére várjuk a kistestvért. Ha a kivitelező igazat mond, január elején indulhat a kórház, akkorra második gyermekünk két és fél hónapos lesz. Akkortól kell dada, amikor munkába állok. Ha itt maradunk még anyámnál, akkor ő vállalja a gyermeket. Ha akkora ki tudunk, és akarunk költözni, akkor fel kell venni valakit. De te nem szoktál csak úgy beszélni valamiről, mi jutott eszedbe?
• Van nekem egy gyermekkori barátom, sebészorvos. Nincs gyermekük, de az asszony tizenöt éve gyermekápolónő. Arra gondoltam, hogy őket hozzuk ide, a férj lehet a segítőd, a feleség meg a dada.
• Hűha, ez egy váratlan ötlet, miért pont ők?
• Több oka van. Mindketten indiaiak, a mentalitásuk is olyan, szorgalmasak, megbízhatóak, hűségesek. Ezen kívül nagyon kedvesek, és jó barátaim, tűzbe teszem értük a kezem. Ha bárki orvost idehozol, előbb vagy utóbb itt fog hagyni, mert melletted kitanulja a szakmát, és többet akar. A barátom általános sebész, de asszisztálni tud neked, bármire megtaníthatod, és nem fog elhagyni. A felesége mindig kisgyerekekkel foglalkozott, nincs gyermeke, amíg kell, a gyerekeink mellett lehet.
• Érdekes gondolat, és logikus a magyarázat, de hol fognak lakni?
• A két szolgálati lakás egyikében. Úgyis azt akartad, hogy azt orvosi lakásnak megtartod.
• Esetleg a gondnoki lakásba is tudsz indiai jelöltet?
• Ezt viccnek szántad, de ha akarod, keresünk.
• És tud a mi nyelvünkön?
• Ha Indiáról van szó, minden lehetséges.
• Tudod mit? Teljesen rád bízom a személyzet kiválasztását.
• Ne duzzogj, nem ellened, érted dolgozom.
• Bocsáss meg, tudom, hogy jót akarsz. Akkor most komolyan, duzzogás nélkül, rád bízom a személyzet kiválasztását. De, ha valakivel nem leszek megelégedve, te küldöd el.
• Rendben van, az egészségügyi személyzet a te kompetenciád, te leszel az orvos igazgató. A többi alkalmazott a menedzser igazgatóhoz tartozik, az meg én leszek. Az orvos barátomat és a feleségét ide rendelem december közepére. Egy hétig a vendégeim, ha megfelelnek neked, akkor maradnak. Így jó lesz?
• Igen, de ha nem felelnek meg, kit szerzünk egy hét alatt?
• Bízz bennem, meg fognak felelni, de nem akarom a döntési jogodat megkérdőjelezni.
• Rendben van, a működési koncepcióban minden munkakört leírtam, október negyedikén kezdjük a munkatársak válogatását. Ahogy az előbb mondtam, a jelölteket te keresd meg, és úgy döntünk, ahogy javasoltad.
• Igenis igazgató asszony. Áttérhetünk valami kellemesebb dologra?
• Nem tudok mit tenni, ha meglátom a szád sarkában azt a kis mosolyt, én elolvadok.

Lányszöktetés Indiából

Miután az egymásba olvadásnak vége lett, Patrícia kérte férjét, hogy meséljen az orvos barátjáról.

Amikor Roger még Indiában élt a szüleivel együtt, voltak szolgáik, mint minden előkelő indiai családnak. De apja felvilágosult ember volt, Oxfordban járt egyetemre, feleségét Franciaországban ismerte meg, megszerette a civilizált életet, és a szolgáit is alkalmazottaknak tekintette. Az egyiknek a fia volt Sabrang, akivel együtt nőtt fel, ő volt a legjobb barátja. Sabrang két évvel idősebb volt nála. Amikor Roger apja itt volt nagykövet, kihozatta a fiút is, hogy itt járjon egyetemre, mert a szüleinek erre nem volt lehetősége. Két év múlva Roger is egyetemre ment, és amikor az apját új állomáshelyére áthelyezték, vettek neki egy lakást, a két barát oda költözött. Sabrang elvégezte az egyetemet, és hazament Indiába. Sebészorvosként dolgozott, és megismert egy lányt, aki egy alatta lévő kasztba tartozott. Az indiai szokások szerint nem házasodhattak össze, de együtt éltek. Miután Roger Amerikába ment, barátját elbocsátották az állásából, mert kiderült, hogy együtt él egy pária nővel. Most nyomornegyedekben gyógyítja a betegeket. Roger két hete tudta meg egy másik barátjától, küldött neki pénzt, és folyamatosan segíteni fogja. Azóta azon gondolkodik, hogy ide kéne őket hozni, ha Patríciának nem felel meg, keres neki máshol munkát.

• Mikor találkoztál vele utoljára?
• Több mint két éve. Akkor még minden rendben volt, nagyon boldogan éltek együtt. Bahula a barátnője egy külföldi segélyszervezet kórházában gyermekápoló, a barátom meg egy magánkórházban dolgozott.
• Vedd fel vele a kapcsolatot, mielőbb ide kell hozatni őket. Az egyik szolgálati lakást amilyen gyorsan lehet meg kell csinálni, ha nem lesz kész, költözzenek egy panzióba.

Roger tanított, foglalkozott a családjával, az építkezéssel, és elkezdte szervezni barátainak a kimenekítését. Ez nem volt egyszerű feladat, mert a pária nő még útlevelet sem kaphatott. Két hónap múlva Bahulát áthelyezték Mumbai-ba ugyanannak a segélyszolgálatnak egy másik kórházába. Egy segélyszállítmányt hozó hajón kicsempészték az Egyesült Arab Emirátusba, és onnan hamis iratokkal jutott el Bécsbe. Közben Sabrang is Bécsbe repült turista útlevéllel, nála voltak barátnője hivatalos iratai. Bécsben a nagykövetségen kértek menekült státuszt. Patrícia ismét igénybe vette kormánypárti kapcsolatait, két hét múlva a pár kapott vízumot, és befogadták menedékjogkérésüket. Másnap Roger gépkocsijával értük ment, és este elhelyezte őket egy panzióban, közel Zoltánék házához.

Következő délelőtt hazavitte barátait, hogy felesége megismerje leendő munkatársait. Mária a lánya segítségével addigra előkészítette az ebédrevalót, és amíg az anya főzött, addig lánya ismerkedett. Angolul kezdett el beszélni velük, de meglepetésére Bahula erősen törve a helyi nyelvet válaszolt.

• Nem tudtam, hogy beszélsz a nyelvünkön.
• Sabrang megtanított. Mi nagyon egyszerű életet élünk, gyermekünk sajnos nincs, a nyelvtanulás volt az egyik közös szórakozásunk.
• Nem gondoltatok arra, hogy ide költözzetek?
• De igen, álmodoztunk róla, de pénzünk sem volt elég, és nekem nem adtak útlevelet. Most hála Rogernek, ez sikerült. Itt egész életet élhetünk. Ha megkapjuk a menekült státuszt, össze akarunk házasodni, ez a legnagyobb vágyunk. És neked külön köszönjük, hogy Sabrang a klinikádon dolgozhat.
• Erről még sokat fogunk beszélni a pároddal. Én azt ígértem Rogernek, hogy nyitott vagyok felé, de nagyon magasak a követelmények, és még nem ismerem őt.
• Meglátod, nagyon elégedett leszel vele. Ő nagyon jó ember, és kiváló orvos. Láttam operálni, többször segítettem neki, biztos kezű, nála jobb sebészt nem ismerek.
• Nagyon szép ez a szerető elfogultság, de erről nekem kell meggyőződnöm. Apropó Sabrang, szeretnél dolgozni a klinika megnyitása előtt?
• Nagyon jó lenne, szeretem a munkámat, majdnem annyira, mint a feleségemet. És jó lenne minél előbb pénzt keresni.
• Van egy ötletem, abban a kórházban, ahol most dolgozom, elkelne még két segítő kéz, beszélek az igazgatóval. Az itt szerzett diplomáddal nem kell semmit honosítani.
• Azért lesz ilyen, mert Indiában letettem két szakvizsgát az egyetem elvégzése után, ami talán a klinika hasznára is válhat. Aneszteziológus vagyok, és emlősebész.
• Hát ez egy vicc! És én még kételkedtem abban, hogy hasznunkra lehetsz. Adhatok a homlokodra egy csókot?
• Nagyon megtisztelsz vele.
• Azért még szeretném látni, hogy operálsz. Ha sikerül a tervem, és munkába állsz abban a korházban, ahol most dolgozom, erre is lesz lehetőség.

Személyzeti munka

A beszélgetés közben Carmen nagy érdeklődéssel cserkészte be az ismeretlen személyeket, és már Bahula ölében ült. Az asszony csendes nyugodt hangon beszélt hozzá, és a kislány érdeklődve hallgatta az ismerősen csengő, furcsán kiejtett szavakat. Patrícia elszégyellte magát, hogy amikor Roger a barátait ajánlotta, kétségei voltak. El kell fogadnia, hogy férje emberismerete rendkívül fejlett.

Patrícia hetenként két napot a kórházban töltött, és operált, két alkalommal behívta Sabrangot, hogy asszisztáljon. Nagyon elégedett volt a munkájával, és a hozzáállásával is. Megint csak hála a férjének, kiváló segítője lesz.

Minden héten egy nap kiment az építkezésre, két nap szaladgált, ügyeket intézett, csak hét végén volt otthon.

Az életük ritmusa nagyon átalakult. Bahula minden reggel átsétált hozzájuk, és segített Máriának. A kis Carmen azonnal elfogadta pótmamának, Mária kapott egy kis szabadságot. Az asszony olyan türelemmel foglalkozott a kicsi lánnyal, akkor is, ha az durcás volt, vagy bedobta a hisztit. Láthatóan jobban bánt a gyermekkel, mint bárki a családban. Patríciából előbújt egy kis féltékenység, amin ő maga is mosolygott.

Minden szombaton új barátaik náluk ebédeltek, és a délutánt együtt töltötték. Vasárnapra gyakran szerveztek közös programot, vagy az egyik autót odaadták Sabrangnak, hogy párjának megmutassa az országot. Roger akart nekik gépkocsit venni, de ezt a lehetőséget ők elhárították. Tőlük egy kilométerre laktak, ezt az utat mindig gyalog tették meg. A városban meg a tömegközlekedést vették igénybe.

Közben Roger csináltatott egy nagyon korszerű web oldalt a klinikának, továbbá megbízott egy keresőoptimalizálással foglalkozó szakembert, és néhány hét múlva már mindenki megtalálta őket interneten. Volt egy szépen megszerkesztett bemutatkozó oldal, egy másik a tevékenység részletes ismertetése, külön oldalon az aktuálisan betölthető állások pontos leírása, és a hozzájuk tartozó követelmények, orvosi tanácsok oldal, és egy blog. Ez utóbbi kettőt már Amerikában elkezdte összeállítani Patrícia, a bloghoz előre elkészített bejegyzéseket, most ezekből szemezgetett hetente, és közben újakat is írt. Sabrang kapott egy Notebookot, és ő is írt az indiai és a távol keleti gyógyításról blogbejegyzéseket, amiket Patrícia lektorált. Nem sokat kellett javítani, majdnem tökéletesen írta és beszélte azt a nyelvet, amit Indiában csak a párjával gyakorolhatott.

Meglepően sokan jelentkeztek a meghirdetett állásokra, ezeket különböző szempontok alapján csoportosították, és úgy döntöttek, hogy szeptemberben elején elkezdődhet a kaszting. Ezt Roger csinálja, az egészségügyi dolgozókat csak előszűri, és Patrícia a már megszűrt személyek anyagaiból választja ki azokat, akikkel novemberben személyesen is találkozni akar. Addigra túl lesz a szülésen, készülhet a klinika nyitására.

Augusztus végén Patrícia befejezte a munkát, az utolsó hetekben a pocakjától már nehezen fért a műtőasztalhoz.

Néhány nap múlva elkezdődött a kaszting, Roger minden este beszámolt a felhozatalról. Az építkezésre már csak a férj járt ki, ő közvetített felesége és a kivitelező között is.

Roger a szemeszter befejezésével közölte az egyetemmel, hogy a következő évfolyamban már tanítani sem tud, nagyon lefoglalja a saját klinikája.

Szeptember végén, Patrícia politikai befolyásának köszönhetően pártfogoltjaik megkapták a hivatalos papírokat, menekültstátuszt, és letelepedési engedélyt. Sabrang október másodikán munkába állt a kórházban háromhavi szerződéssel.

A kaszting is befejeződött szeptember végére. A web oldalukon lehetett jelentkezni szeptember 4.-ig, referenciaanyagok elküldésével. Patrícia vett egy telefont kizárólag arra a célra, hogy ezen lehessen érdeklődni, ha valakinek szóbeli kérdése van. Akiknek a referenciaanyagai jók voltak, részt vettek az első körös interjún. Közülük választotta ki Patrícia, hogy kivel akar még egyszer beszélgetni. Három orvosra volt szükség az induláshoz, ebből ketten már megvoltak. A harmadik orvos személyére két jelölt maradt, mindegyikkel volt azonban egy kis bibi, ezért őket azzal bocsátotta el, hogy október első napjaiban ad választ. Olyan orvost szeretett volna, aki sebész, és ért a náluk használatos diagnosztikai gépekhez. Az egyiknek ehhez, a másiknak ahhoz volt gyakorlata. A nővéreket is kiválasztotta egy kivételével, arra a helyre is kettő közül kellett még választania.

Utolsó pár előre fuss

Szeptember végén felhívta telefonon egy orvos Németországból. Elmondta, tudja, hogy elkésett, de kint él, és csak most találta meg véletlenül a web oldalt. Nagyon kéri a főorvos asszonyt, adjon lehetőséget arra, hogy elküldje referenciaanyagát. Patrícia beleegyezett, és amikor a referenciákat meglátta, tudta, hogy pont ezt az embert kereste. Azonnal hívta kollégáját, megegyeztek, hogy a hét végén hazajön, és megbeszélték, hogy szombat este találkoznak, felkeresi Patríciát a lakásán. Az orvos nem egyedül jött, hozta a menyasszonyát is. Kiderült, hogy a hölgy ápolónő, itthon ismerték meg egymást, együtt dolgoztak, amikor az iskola nyári üzemi gyakorlatra kihelyezte egy kórházba. Amikor végzett, abban a kórházban nem volt szabad állás, keresett másik helyet. Később az orvos egy évet Angliában dolgozott, és vitte magával a barátnőjét. Azután egy évre Németországban vállaltak munkát. Most decemberben lejár a szerződésük, januártól itthon akarnak tovább dolgozni. Patrícia a hölgyhöz fordult.

• Maga miért nem küldte el a referenciáit?
• Ha már egyszer volt olyan kedves, hogy elfogadta határidőn túl Emil jelentkezését, szemtelenség lett volna még nekem is bepróbálkozni. De azért eljöttem, és titokban reménykedtem, hogy hátha szükség van rám. Egyébként én ismerem önt, egy szinttel feljebb voltam a belgyógyászaton főnővér, amikor ön még ott dolgozott a sebészeten.
• Kicsi a világ, de azon az osztályon csak a főnökét ismertem, még az orvosokat is csak látásból. Térjünk át önre kolléga úr, végül is ezért találkoztunk, utána még a barátnőjével is szeretnék beszélgetni. Miért ment ki külföldre, és miért váltott egy év után?
• Eredetileg is így terveztük, akartam külföldi tapasztalatokat gyűjteni, és a menyasszonyom követett. Angliába csak egy évre szerződtem, közben kerestem a helyet Németországban.
• Akkor mind a két nyelven beszélnek mindketten?
• Angol felsőfokú nyelvvizsgát tettem az egyetemen, és egy évet most gyakoroltam. A német jobban megy, mert az anyanyelvem, sváb vagyok. A menyasszonyomnak jobban megy az angol, de a németet egy évig tanulta, és egy évig gyakorolta.
• Úgy látom, hogy tudatosan építik az életüket, hogy tervezik a jövőt?
• Most mindketten szeretnénk egy olyan munkahelyet, ahová minden nap szívesen járunk be. Hamarosan összeházasodunk, és három év múlva indítjuk a baba projektet. Addig felépítjük a házunkat a klinikával szomszédos településen.
• Igen, láttam, hogy ott lakik, de ennek természetesen nincs jelentősége.
• Az esetleges felvételemet illetően nincs, de nekünk ideális lenne, ha a munkahelyünk ott lenne a szomszédunkba.
• A menyasszonyához két kérdésem lett volna, de egyikre ön már válaszolt. A másik kérdésem, hogy esetleg vállalná a főnővéri megbízást is?
• Boldogan! Ez több mint remélhettem. Elhoztam a referenciámat, odaadhatom?
• Beszélni fogok a volt főnökével, és az ő véleménye alapján döntök, de azért adja oda. Doktor úr, ön fel van véve, a kolleginának meg telefonálni fogok.

Egykori kórházában az osztályvezető főorvos csak szuperlatívuszokban tudott beszélni korábbi főnővéréről. Főiskola után kezdett ott dolgozni, és fél év múlva az előző főnővért lecserélte vele. Még egy évet dolgozott az osztályon, és sajnálatára a vőlegényével kiment Angliába. Azt ajánlotta Patríciának azonnal vegye fel, nála különbet nem talál.

Új családtag

Elérkezett a baba projekt vége. Október tizenötödikén megszületett Rihárd három és fél kiló súllyal, koromfekete hosszú hajjal. A házaspár közösen döntött arról, hogy tiszteletből Patrícia mentoráról nevezik el fiukat.

Aznap felmondták a panziót, és barátaikat beköltöztették a szuterén szinten lévő szobába. Krisztián úgy sem jön haza, felesleges ezt a teret fenntartani a semmiért. A bútorokat lecserélték, az új lakók ellenkezése ellenére.

Minden próbálkozásuk ellenére a szolgálati lakás még nem készült el, de most az új jövevény mellett elkelt a segítség. Az ide költöztetés Mária ötlete volt, nagyon megszerette az indiai párt, Bahula lett az ő nagyobb lánya.

Közben gőzerővel folytak a munkák a klinika építésén. Roger reggeltől estig kint volt, hogy a munkákat vezényelje. Legtöbb nap lányát ébren nem is látta. A kisfiát igen, ő az éjszakákat általában végig sírta. Nővérének az ellentéte volt, keveset aludt, rosszul evett, és folyton bömbölt, Patrícia megszenvedte vele az éjszakákat. Napközben még valahogy elvoltak vele, mert Bahula jelenléte jótékonyan hatott a család legifjabb tagjára is. De éjszaka dadája távollétében borzasztó volt. Felmerült az a lehetőség, hogy a gyermek éjszaka is a dadájával legyen, de ezt Patrícia elutasította. Bármennyire fáradt volt, szükségét érezte annak, hogy a gyermeke mellett legyen. Összesen csak két éjszaka adott magának pihenőt. Mindkét nap éjszaka is dolgoztak a klinika gépeinek üzembe helyezésén, ezért Roger is kint maradt. Patrícia átment aludni lánya szobájába, és Bahula fent aludt a máskor mindig bömbölő kisfiúval. Richard ezt a két éjszakát nyugodtabban töltötte. Többször felébredt, de amikor meghallotta dadája hangját rögtön visszaaludt.