G. Új szakmában

Kóstoló

Másnap reggel nyolckor már a klinikán voltak, és úgy dolgoztak, mintha már munkába álltak volna. Mindketten két műtéten asszisztáltak, részt vettek a műtétre váró betegekkel az első megbeszéléseken és a nagyviziten. Egy mellplasztikára váró filmhírességet Patrícia lebeszélt, hogy túl nagy implantátumot építtessen be, a főorvos kérdésére válaszolva.

• Mit gondolsz Patry, megérdemel Sylvia ekkora pótlást?
• Biztosan megérdemel, de én nem vállalnám a műtétet, csak azzal a kisebb mérettel.
• Egyetértek, nem csinálunk egy ilyen szépségből tehenet.
• De Richard, had döntsem el én, hogy mit szeretnék!
• Nem drágám, maga döntsön a játékáról a filmjeiben. Itt én hozom a döntéseket. Szeretem a szépet, és nem engedem, hogy elvegye férfitársaimtól az örömöt, ha a filmjeit nézik.
• Sylvia, fogadj szót nekünk. Én női szemmel, és a férfiakat ismerve mondom, ne ess túlzásba. Az is elég lenne, ha egy kicsit csak megemelnénk a melledet, de ha mindenáron nagyobbat akarsz, tarts mértéket. Gyönyörű vagy, alig lehet rajtad szépíteni, de elcsúfítani nagyon könnyű.

Este a vacsoránál megbeszélték, hogy milyen jó napjuk volt.

Éva is jól érezte magát, egész nap a Rodeo Drive üzleteit járta egyedül, és rengeteg csomaggal hozta haza a taxi. Gábor pihent, úszott, aludt, és élvezte a semmittevést. Egyedül volt a házban a személyzettel, mert a házigazdáik intézték a saját dolgaikat.

• Nos, fiatalok, a klinikán úgy láttam, hogy szívesen vesztek részt a munkában. Szórakozzatok, és nyaraljatok, akkor állhattok be dolgozni, amikor akartok. Tudom, hogy a fiamék még terveztek programot nektek. Addig elintézem Kristóf zöldkártyáját is.
• Köszönjük Richard, nem fogod megbánni, hogy ellátsz bennünket munkával.
• Igen, tudom. Szorgalmasak és nyitottak vagytok mindketten, és te Patry, még a páciensekkel is nagyon tudsz beszélni. Ahogy Sylviát a helyes útra terelted, az nagyszerű volt. Pszichiáternek is kiváló lennél.
• Köszönöm, de maradok a női melleknél.
• Na-na, mit kell megtudnom? - Kérdezte Kristóf.
• Nem kell aggódnod, ez csak munka. Nincs annyi gyönyörű női mell, amiért odaadnám azt az egy csúnyát.

Jót kacagtak, miközben bevonultak az étkezőbe vacsorázni. A lány vacsora közben sem tudta elűzni gondolatait, csak az járt a fejében, hogy mielőbb dolgozni akar, tanulni a nagy öregtől, és a többi kollégától. A fejébe vette, hogy mindent tudni akar a plasztikai sebészetről, mert segíteni akar nőtársainak, hogy szebbek lehessenek, és természetesen a balesetben, égésben sérült szerencsétlen embereken is. Az afrikai nyomorgó rászorultak már olyan messzire kerültek a gondolataiban, csak néha jutott eszébe, hogy a tegnapi álmát akarja most felváltani egy másikra. Bár Afrika ott marad, a nyomorral együtt, oda még elmehet évek múlva is, de ez a lehetőség talán soha nem kerül ilyen közel hozzá.

• Dolgozni akarok minél előbb, és mindent meg akarok tanulni a szakmából.
• Még van néhány program, ami rátok vár, majd utána elkezdhetsz dolgozni, - mondta Mark.
• Nagyon szeretnék mielőbb kezdeni. Egyébként is, ha itt fogok élni még több mint egy évig, a programokat menetközben végigcsinálhatom.
• És Éva meg Gábor? Velük mi lesz? - Kérdezte Olivia.
• Mi hazamegyünk, legalább a menyasszonyom nem költi tovább apám pénzét a Rodeo Driven.
• Akkor ajánlok egy kompromisszumot, elmegyünk hatan a Karib tengeri hajóútra, ahogy terveztük, utána elkezdhettek dolgozni. Sajnos Gábor rossz hírem van, a hajón a butikok sem lesznek olcsóbbak.

Másnap Patrícia és Kristóf mentek a klinikára, és Olivia elkezdte szervezni az utazást.

A Bahamákon

Két nap múlva elrepültek Miamiba, három éjszakát a szállodában töltöttek, délelőttönként a medence körül pihentek, délután a várost járták, este szórakoztak. Szombaton délután becsekkoltak a hajóra.

Hatalmas úszó létesítményre kerültek, olyan volt, mint egy sokemeletes kisváros. Négyezer-háromszáz utasa 14 szinten elhelyezve, de van még négy szint a személyzet szállásai, és a raktárak részére. A fedélzeten több medence, és a hajóban minden elképzelhető, ami egy városban általában megtalálható. Színháztermek, multiplex mozik, koncertterem, éttermek, kávézók, bárok, bevásárló utca luxus üzletekkel. De van itt játszótér, konditermek egész sora, wellness részleg, kaszinó.

A három egymás melletti lakrészükben van egy nappali, és ebből nyílik a hálószoba, gardrób, külön fürdőszoba, és WC. A szobák előtt balkon, két napozóággyal, kerek asztal négy székkel.

Minden olyan, mintha teljesen új lenne, a lakóterek és a közösségi terek egyaránt, az egész hajó csillog-villog, minden csupa luxus.

Az ebéd és a vacsora turnusokban volt lebonyolítva, mindig ugyanabban az étteremben, ugyanannál a hatszemélyes asztalnál. Reggelizni hét és tizenegy óra között lehetett bőséges svéd asztalról, de aki akart, az rendelhetett, a szakácsok igény szerinti ételt készítettek tíz percen belül.

Este hét órakor hajóztak ki, és a negyedik nap, kedden reggel kilenc órakor kötöttek ki először St Maarten szigeten Philipsburg kikötőjében. A parton számtalan programszervező várta a sok ezer utast. Autóval, vagy busszal elvitték az érdeklődőket egy tengerparti strandra, vagy a városba nézelődni és vásárolni. A három pár a könnyűbúvárkodást választotta. Egy katamarán fedélzetén elhajóztak egy olyan öbölbe, ahol korallok, és színes halak között merülhettek. Ebédet is a katamarán fedélzetén kaptak, hozzá finom vörösbort, és egész nap üdítőitalból, sörből, ásványvízből korlátlanul lehetett fogyasztani. Öt órára értek vissza a kikötőbe, és hajójuk hat órakor indult tovább.

Másnap reggel nyolckor kötöttek ki a Puerto Ricoi San Juanban. Taxival körbejárták az öreg várost, és két órakor már a hajón ebédeltek. Négy órakor hajóztak ki, és másnap pontosan délben kötöttek ki Nassauban, Bahamas szigeten. A kikötőből elmentek a bolhapiacra, és összevásároltak minden felesleges holmit. Ebédre tacost ettek egy kis étteremben.

Este hatkor indult a hajó, és másnap reggel hét órakor kötöttek ki Miamiban. Nem mentek ki a hajóról, élték az úszó város életét.

Este hétkor indultak tovább, és másnap délelőtt fél tizenegy órakor kötöttek ki Jamaicán Ocho Riosban. Taxival mentek a Dunn's River vízeséshez, és a különleges képződménynél fürödtek két órát, majd visszamentek a hajóra, öt órakor indultak tovább a Kajmán szigetekre, ahol másnap reggel kötöttek ki Georgetownsban. Taxival körbejárták a várost, és négy óra előtt értek vissza a hajóra, az utolsó pillanatban.

Másnap tíz órakor kötöttek ki a Mexikóhoz tartozó Cozumel szigeten. Itt a tengerparton napoztak, és úszkáltak a huszonhat fokos vízben. A hajó este hatkor indult tovább.

Két nap múlva Nassauban voltak, de itt már nem mentek ki a partra. Másnap reggel hét órakor érkeztek Miamiba, és délután hazarepültek.

Szervezkedés

Mark szülei várták őket a repülőtéren két kocsival, és Malibuban különleges vacsorával köszöntötték a fáradt utasokat. Lecsós báránysültet kaptak, a házvezetőnőjük egy magyar étteremben faggatta ki a főszakácsot, az autentikus lecsó receptjét préselte ki belőle.

Vacsora után a szokásos borozgatás mellett beszélgettek. Patrícia leendő főnökével osztotta meg a gondolatait.

• Szeretnék mielőbb munkába állni, de azt hiszem, hogy előtte illene hazamennem a szüleimhez, csak néhány napra.
• Döntsétek el, hogy mit akartok, dolgozhattok már holnap is, de kezdhettek akkor is, ha visszajöttök.
• Nagyon jó lenne már holnap dolgozni, de muszáj hazamenni, hogy a családdal néhány napig együtt legyünk. Utána úgyis sokáig nem láthatjuk őket.
• Miért nem? Bármikor meglátogathatnak benneteket, akár most is.
• Ezt nem gondolod komolyan, anyám bele is halna, ha előkészületek nélkül kéne utaznia. Még vendégeket is úgy fogad, hogy legalább egy héttel előbb megbeszéli.
• Sokat stresszel édesanyád?
• Állandóan, mindig keres rá okot. Ha nem talál, akkor maga csinál egyet.
• Tudod mit? Mindketten beszéljétek meg a családdal, hogy jöjjenek ki hozzátok. Készüljenek fel rá, bármikor jöhetnek, két hét, egy hónap, ahogy nekik jó. Ti meg elkezdhettek dolgozni. Ha itt lesznek, kaptok néhány nap szabadnapot, egyébként a feleségem gardírozza őket. Voltak már Los Angelesben?
• Igen, a szüleink mind a négyen már voltak, de az öcsém még nem.
• Úgy emlékszem ő most 20 éves, szólunk Elisabethnek, hogy foglalkozzon vele, amíg itt van.
• Ő kicsoda?
• A házvezetőnőnk lánya, a partin láttad, segített a felszolgálásban.
• Jaj, az nem jó! Nagyon csinos, az öcsém mindenáron meg akarja majd hódítani.
• És mi baj lehet belőle, kárt már biztosan nem tehet benne.
• Jaj, de disznó vagy, látjátok ő is férfiből van, - monda a felesége.

Tíz óra után az egyik telefonvonalon Patrícia, a másikon Kristóf hívta a szülőket, hogy megnyugtassák őket, itt minden rendben, és a közös családi látogatás lehetőségét is megbeszélték. Máriát sokkolta a hír, hogy lánya azt akarja, menjenek ki hozzájuk.

• Valami baj van? Mi történt, veletek? Ugye nem vagy beteg?
• Anya, nyugodj meg, nincs semmi baj, sőt. El akarjuk kezdeni a munkát, és arra gondoltunk, hogy előtte pár napra hazaugrunk. De Richard látva, hogy már be vagyok sózva, azt javasolta, hogy gyertek ki ti. Akkor jöttök, amikor akartok, és addig maradtok, amíg kedvetek tartja. Ha kijöttök, holnap már dolgozni fogok.

Végül megegyeztek, hogy otthon a szülők egyeztetnek, és együtt jönnek, ahogy tudnak.

Richard ragaszkodott hozzá, hogy ha a két család kijön, ne menjenek szállodába. Az ifjú pár átköltözik a nagy házba, a szülőknek és Patrícia öccsének átadják a kis házat.

• Annyira megszoktunk benneteket, mintha a saját gyerekeink lennétek, semmiben nem fogtok zavarni. Szobátok itt is van, de megkaphatjátok a garázs feletti vendéglakást, ott teljesen el lesztek szeparálva. Gáborék meg addigra már hazautaznak.

Néhány nap múlva reggel hét óra előtt csöngött a telefon a kis házban, épp készülődtek, hogy átmennek reggelizni.

• Fogadjunk, hogy anyám az! Szervusz, anya tudtam, hogy csak te lehetsz ilyen korán.
• Szervusz, kincsem már alig vártam, hogy felhívhassalak. Két hét múlva megyünk, de három napot New Yorkban töltünk, és nyolcadikán este nyolckor leszünk Los Angelesben.
• Nagyszerű a repülőtéren várunk benneteket.
• Mond, tényleg ne menjünk szállodába? Nem akarunk annyian a nyakukra menni.
• Anya, összesen tíz szoba van a két házban, el fogtok férni. És Mark miatt annyira hálásak, adjátok meg nekik a lehetőséget, hogy azt érezzék, törlesztettek. Richardot amúgy sem szabad megbántani, a főnököm. Meg fogod szeretni, nagyon klassz pasas.
• Nekem már van egy klassz pasasom, ő elég lesz a hátralévő ötven évre.
• Jaj, anya, nem arra buzdítalak, hogy csald meg apát! De Richard akkor is szuper arc, és nagyon sármos férfi. Ha egyszer öreg barátot akarok, biztosan ilyen lesz.
• Ezt meg sem hallottam.

Álomkórház

Gáborék közben hazautaztak, és elindult az új élet egy osztályon felüli klinikán.

A kórház a város egyik legszebb helyén volt, egy sokemeletes irodaház legfelső két szintjén. Az épület középpontjában a felső szinten volt a recepció, a büfé, és a társalgó. Ezek külön helyiségben, de ajtó nélküli átjárókkal összekötve. A vizes blokk külön kis előtérből nyílt. A recepciótól jobbra és balra, egy nagyobb és egy kisebb terület, a közlekedők a recepcióról nyíltak. A nagyobb területen belül volt egy nagy tárgyalószoba, az orvosi pihenő, egy vizsgáló, és két VIP szoba. A kisebb területen belül a főorvosi szoba, egy vizsgáló, nővérszoba, és egy VIP szoba. Minden helyiségnek saját belső vizesblokkja. Az épület mindkét oldalán tetőterasz, erre a recepcióról, és a VIP szobákból volt a kijárat. A három VIP szoba terasza a többi területtől zöld üvegfallal elválasztva. Az alsó szint is két egységből áll. A fenti nagyobb terület és a recepció alatt két műtő, egy kötöző, diagnosztikai helyiség, raktárak, és egy orvosi vizsgáló került elhelyezésre. A műtők mellett egy-egy beteg pihenő, a frissen műtöttek részére. A másik irányban az épületet középen folyosó vágja ketté, erről nyílik hat egyszemélyes betegszoba, egy konyha, és egy nővér pihenőszoba. A központi liften kívül volt egy nagy lift csak a két szint között, a műtők mellett, és egy magánlift, mely a főorvos szobája melletti előtértől csak a földszintig közlekedett. Ezt használták a VIP betegek.

Az épületben volt egy nagyon jó étterem, a betegek lemehettek étkezni, vagy a szobájukba kérhették az ebédjüket és a vacsorájukat. A reggelit a büfében, vagy a szobájukban fogyaszthatták el.

A személyzet és a betegek egyforma karórát használtak, ez óraként is funkcionált, de ez a szerkezet nyitotta az ajtókat, személy szerint beprogramozva. Ugyanezzel fizettek az étteremben és a büfében, és a költségeket beépítették a számlájukba, amikor elhagyták a klinikát.

Minden szobában volt mini bár, természetesen alkohol nélküli italokkal, édességgel. Citromos teával és amerikai kávéval az ápolók rendszeresen feltöltötték a termoszokat. De a büfében volt francia és olasz kávé.

A személyzet is az étteremben és a büfében fogyaszthatott az órájukkal, de az ő költségeiket a klinika fedezte.

Az orvosoknak a munkanapjuk reggel nyolckor kezdődött, mindig egy megbeszéléssel a tárgyalóban. Előzőleg már mindenki megnézte a saját betegét, és itt beszámoltak az állapotukról. Ezeken a megbeszéléseken jelen volt a főnővér is. A három VIP szoba betegeire mindig egy nővér volt beosztva, összesen hárman 24/48 órás váltásban. Az alsó szinten egyszerre két nővér volt szolgálatban, szintén 24/48 órás váltásban összesen hatan. Volt még két nappali nővér, nekik volt altatóasszisztensi vizsgájuk is. Ők reggel nyolctól délután négy óráig dolgoztak, hétfőtől péntekig. Főleg a műtétekben vettek részt, vagy segítettek az éppen szolgálatban lévőknek. És volt még a főnővér, mindenki vezetője, egyébként mindenes. Ő héttől délután háromig dolgozott, heti öt napon át. Az orvosi karban négy plasztikai sebész orvos, közülük egynek aneszteziológusi vizsgája is volt. Mindenki felett a főnök, neki a plasztikai sebészet mellett még három szakvizsgája volt.

Ebbe a környezetbe került be a két fiatal orvos. Patrícia alkalmazotti státuszba került, neki még korábban megkérték a zöld kártyát. Kristóf munkavállalási engedélyét is megkérték a napokban, de eddig még nem kapták meg, ezért ő nem kerülhetett állományba.

A kilenc vendégszobából általában egy-kettő üres volt, csak ritkán, hetente egy-két nap volt telt ház. Ugyanakkor naponta több olyan beavatkozás is volt, amelyek után a betegek még aznap távoztak az intézményből. A műtők melletti pihenők az ilyen betegek részére lettek berendezve. A napi beavatkozások több mint fele ambuláns kezelés volt.

Patrícia nagyon élvezte, hogy végre dolgozhat. Főnöke ellátta szakkönyvekkel, ha nem volt épp tennivalója, tanult. Otthon is tartott könyveket, esténként is volt olvasnivalója. Kristóf nem volt ilyen lelkes, és ennek okát nem titkolta.

• Amíg nem kapom meg a zöldkártyát minden csak ideiglenes. Egyébként utána is a kollégáktól akarok tanulni, nem könyvekből.

Patrícia inkább nem mondott erre semmit. Amióta itt Amerikában együtt dolgoznak Kristóffal, rájött, hogy a fiú a munkájában mennyire igénytelen. Azt a néhány napot, amit eddig a klinikán tölthettek, lezserül csak végiglógta. Miközben ő minden idegszálával figyelte a többieket, hogy tanulhasson, Kristóf úgy viselkedett, mintha neki csak nyűg lenne, hogy odafigyeljen a bent folyó munkára.

Most nem akart vitát, ő jól érzi magát, nagyon tetszik neki az új munkahely. A kollégák, orvosok és ápolók kedvesek és segítőkészek, itt igazi csapatmunka folyik. Örülnek egymás sikereinek, segítik a másik munkáját, nincs szakmai féltékenység. Nem is lehet mindenki kiváló a maga szakterületén.