C. Egyetemi évek

Kristóf diplomázik

Mire Patrícia élete korábbi történéseit végigmesélte, igencsak elálmosodtak, de még kókadozva megkérdezte.

• Mit mondasz, volt olyan érdekes az eddigi életem, mint én magam?
• Nagyon jó, hogy mindent megtudtam rólad, de te azért érdekesebb vagy számomra.

A következő percben mindketten már mélyen aludtak. Kristóf másnap élt a lehetőséggel, amit Zoltán az esti beszélgetésükben felajánlott. Áthozta személyes holmiját, és bepakolt a vendégszobába. Ott volt bőven hely, de a tároláson kívül ezt a szobát csak tanulásra használta, természetesen mindketten Patrícia szobájában aludtak. A két helyiség egymás mellett volt, közös erkéllyel. Patrícia szobájának külön belső fürdőszobája volt, jó időben a két szoba között az erkélyen át közlekedtek, így a szülőkkel csak akkor találkoztak, ha hazajöttek, vagy amikor elmentek otthonról. Ilyenkor is csak azért, mert illendőségből beköszöntek a földszinten az ősökhöz.

Patrícia élvezte az új helyzetet, Kristóffal imádták egymást, és ez a korábban ismeretlen érzés minden pillanatban ott bizsergett benne, a fellegekben érezte magát. Mindkét fiatalt úgy nevelték, hogy legyenek toleránsak másokkal szemben, így egymás apró hibái felett könnyedén átsiklottak.

A téli szünet egy részét Kristóf szüleinél töltötték, akik erre az időre meghívták Patrícia egész családját. A határ menti város csodás természeti környezetben fekszik. A két család közösen nagy sétákat tett a havas erdőben, élvezték a metszően éles friss levegőt, és jól összebarátkoztak. Patríciát a szülők az első pillanatban megszerették, a fiú édesanyja a maga szókimondó stílusában már a második nap közkincsé tette a lányról alkotott véleményét.

• A fiam előző barátnője egy igazi szépség volt, ennek ellenére reméltem, hogy a románcuknak egyszer vége szakad. De téged elfogadnálak életem végéig.
• Anya, nem a mi életünk végéig?
• Kisfiam, én addig nem tudok gondolkodni, hogy utánam mi történik, az engem már nem érdekel.
• Hallod, Patri? Ha anyám meghal, azonnal elhagylak.

A következő évben Kristóf lediplomázott, és készült rá, hogy elfoglalja munkahelyét szülővárosának korházában. Az igazgató főorvos, apja gyermekkori barátja a saját osztályán biztosított neki egy rezidens beosztást.

De a munkahelyet csak szeptember 1.-én kellett elfoglalni, előtte a fiatalok majdnem az egész nyarat együtt töltötték. Voltak két hetet egy vízparti nyaraláson, és három hetet abban a városban, ahol Patrícia a nyári gyakorlatát végezte.

A csúcspont a Kenyai nyaralás volt, ahová a két család együtt utazott el, plusz egy fővel.

Irány Kenya

Patrícia kisöccse az első szerelem bűvöletében élt. A fiú tizenhat éves volt, osztálytársnője egy évvel idősebb, és iskolaév végén bolondultak egymásba. Mint később kiderült igazi diákszerelem volt, de mint az első, a legédesebb. Amikor a lány elkezdett könyörögni szüleinek, hogy a családdal együtt elutazhasson, Zoltán az ő jegyét is lefoglalta, tudta, hogy a szülők végül beadják a derekukat.

Először Bécsbe repültek, onnan indult a charter járat. Leszálltak még Zürichben, ott is vettek fel utasokat, és Mombassa repülőterén landoltak. Egy lepukkant létesítmény volt a tranzitépület, bár minden másnak nevezhető, csak épületnek nem. Óriási hodály, melynek falai hézagosan rakott kisméretű téglából épültek három méter magasságig. Felette egy méterrel magasabban a tetőszerkezet, bambuszból, és azon a pálmalevél tető. Verébhez hasonlító madarak repkedtek mindenütt a fejük felett, és a téglafalakon átsüvített a forró levegő.

Rozsdás vaskorláttal a beérkezett gép utasait két részre választva, egyes oszlopba terelve estek át az útlevélvizsgálaton. A csomagjaikat az alkalmazottak kézzel pakolták le nagy halomba, nem volt egyszerű mindenkinek megtalálnia a sajátját.

Kint egy parkolóban a tizenegy sorakozó autóbusz között kiabáló néger sofőrök igyekeztek a szállodák utasait egybe terelni. Minden felszállót kipipáltak az utas listákon, de a buszokban még egy névsorolvasást is tartottak a biztonság kedvéért. Csak amikor már egyértelmű volt, hogy minden utas a saját buszában ül, indult el a menet a szállodákhoz.

Patrícia és népes csapata a repülőtértől 20 kilométerre a Severin Sea Lodge szállodába tartott. Ez Mombassától tizenegy kilométerre van közvetlenül a tengerparton. Rajtuk kívül még három hazai pár volt a buszon, velük már Bécsben megismerkedtek, amíg a repülőtéri tranzitban a beszállásra vártak.

Három hetet töltöttek Kenyában, Zoltán úgy szervezte, hogy az első és a harmadik héten a szállodában pihentek, de a középső hét minden napjára volt programjuk. Részt vettek egy három napos szafarin, a többi napokon vagy egész napos, vagy fél napos fakultatív programok vártak rájuk.

A szafari különleges élményeket biztosított. Minden éjszaka másik szállodában aludtak, és útközben rengeteg állatot láttak. Olyan szavannákon utaztak keresztül, ahol ameddig a szem ellátott tömegben voltak a vadak. Zebrák, bivalyok, zergefélék. Másutt zsiráfcsaládok, vagy hatalmas elefánt kolóniák. Az út menti sekély tavakban rengeteg víziló, a fákkal ritkásan benőtt területeken heverésztek az oroszlánok. De láttak gepárdokat, sokféle majmot, és még több vízimadarat. Látták, ahogy a sakálok marakodnak a nagyvadak által otthagyott maradékon, és utánuk a keselyűk csipkedték a csontokat, amin már szinte semmi hús nem maradt.

Volt hajókirándulás, melynek fénypontja a tengerparti tizenegy fogásos vacsora volt, csodás környezetben.

Kóstoltak zebra és krokodilhúst, az ellátásuk egyébként királyi volt. Napközben a több úszó és pancsoló medencében, vagy a tengerben fürödtek, süttették a hasukat, vagy hűsöltek a pálmafák árnyékában. Minden este a medenceparti bárban élőzenére táncoltak, és végigkóstolták a teljes koktélkínálatot.

Tartalmas három hetet töltöttek együtt, rengeteg látnivalóval, jól szórakoztak, és közben gyönyörűen lebarnultak.

Véget ért a nyári szabadság, Kristóf hazaköltözött szülei házába, ahol külön lakrészt alakítottak ki számára, a kertből önálló bejárattal.

Ilyen a politika

A következő évben országgyűlési választásra készültek, a politikai feladatok összesűrűsödtek. A szakmai csapatok elkészítették az anyagaikat, és abból egy szűk stáb összeállította a párt programját. A programalkotók vezetője az elnök egyik helyettese lett, és minden szakmai csoportból egy fő vett részt a programalkotásban. Őket az elnök jelölte ki, és Patrícia legnagyobb megdöbbenésére ő is bekerült a kiválasztottak közé. Hiába próbálta a feladatot áthárítani, ekkor már az elnök szava szent és sérthetetlen volt.

Év elején megindultak a kampány előkészületei, ez újabb megfeszített munkát jelentett az aktivistáknak. Most először fordult elő Patrícia életében, hogy vizsgát halasztott, mert az intenzív politikai munka elvonta az idejét a tanulástól.

Otthon édesapjával is állandóan vitatkoztak a politikáról.

• Ez a te Győző főnököd rossz irányba viszi a csapatot.
• Nemrég még te is jó véleménnyel voltál róla.
• Akkor még azt hittem, hogy egy izgága liberális gondolkodású forrófejű fiatalember, de már látszik, hogy csak politikus, a rosszabb fajtából.
• Hogy mondhatsz ilyent? Gyere el egyszer, és hallgasd meg élőben, meglátod, hogy milyen rátermett vezető.
• Biztosan az, de az isten óvja az országot attól, hogy egyszer hatalomra kerüljön.
• Hát pedig mi ezen dolgozunk, talán nem most, de a következő választásokon győzni szeretnénk.

A választást a régi állampártból létrehozott magát szociáldemokratának megjelölő társaság nyerte. Alapvetően két baj volt velük, nem voltak valódi szocialisták, és nem voltak demokraták. Ráadásul koalícióra léptek a liberális párttal, pedig erre nem is volt szükségük. Ez a koalíció csak az ellenfeleiknek volt jó, ebben a négy évben a hatalmon lévő torzsalkodó két párt felőrölte egymást, és önmagukat is, az ifjak ez alatt sokat erősödtek.

A két választás közötti időszakban, az ellenzéki munkában Patríciának nem volt sok dolga, a szakmapolitikai műhely munkájában aktívan részt vett, és eljárt a párt rendezvényeire. Eleinte mindenhová Kristóffal ment, később, amikor a fiú a szüleihez költözött, a helyzet megváltozott. Kristóf átvette városában a helyi pártszervezet vezetését, és csak ritkán vett részt a szakmapolitikai kollégium munkájában. Elég feladatot adott neki a helyi pártélet szervezése. Ha országos rendezvény volt, azon mindketten jelen voltak, máskor hét végén valamelyikük utazott, hogy együtt lehessenek. Nyári és téli iskolai szünetekben Patrícia leköltözött barátjához, a kötelező gyakorlatokat is ott töltötte le. Ilyenkor a politikai munka is félgőzzel ment, és ha mégis volt feladat, abból a lány kihúzta magát. A párt vezetői ezt nagyon jól tolerálták, mindkettejük munkájára szükségük volt, de persze nem voltak pótolhatatlanok.

1994 évben a párt is megmérettetett az országgyűlési képviselőválasztáson. A fiatalok sokat készültek az eseményekre, Patríciának is akadt bőven feladata. A választás mégis kudarcot hozott számukra. Gyengébben szerepeltek, mint négy évvel korábban, és sokkal gyengébben, mint ahogy azt az elemzők várták. A párt elnöke dühöngött, és elindult a leváltása érdekében a szervezkedés.

Mindig úton

A szerelmesek egyike továbbra is minden hét végén utazott, hogy másfél napot együtt töltsenek.

Patrícia általában vonatozott, neki ez kényelmesebb volt. Pénteken kocsival kiment a pályaudvarra, egy közeli parkolóházban letette az autót, és két óra után az IC-vel utazott. Ha Kristóf ráért, kiment elé a vasútállomásra, máskor taxival ment fel a házba. Kulcsa volt a lakáshoz, rendbe szedte magát, és többnyire a szülőkkel töltötte az időt, amíg szerelme hazajött. Vagy elment sétálni a hegyekkel és erdőkkel szegélyezett utcákon. Hétfőn visszafelé reggel nyolc óra után jött a vonata, tizenegy óra volt, amikor megérkezett a pályaudvarra, és kocsival ment az egyetemre. Apja egyik barátja osztályvezető főorvos volt az egyetemi klinikán, év közben a nem kötelező helyszínekre előírt gyakornoki időt nála töltötte, ezért a belső parkolóba volt belépője.

Kristóf autózott minden Patríciánál töltött hét végén, és hétfő hajnalban indult haza. Időnként volt hét közben is intézni valója a fővárosban, ilyenkor mindig ott maradt éjszakára barátnőjénél.

Még nem döntötték el, hogy hol fognak lakni az egyetem befejezése után. Patríciának nagyon tetszett szerelme szülővárosa, szívesen élt volna ott. De már annyira bedolgozta magát a pártban, tudta, hogy számítanak a munkájára. A vezér ezt egy baráti összejövetelen nyilvánosan is elmondta.

• Nem engedjük, hogy leköltözz Kristófhoz. Ha másként nem tudunk itt tartani, inkább elválok, és feleségül veszlek.
• Hallod Kristóf, komoly konkurenciád akadt.

Ekkor már a párt egészségügyi kollégiumában is Patrícia volt a vezető helyettese.

Az egyetem utolsó két évében sokat voltak gyakorlaton a főváros különböző egyetemi klinikáin.

Patrícia sebészetre szakosodott, minden lehetőséget kihasznált, hogy részt vegyen műtéteken.

Szerencséjére apjának volt egy régi jó barátja, aki az egyik kórház sebész főorvosa volt. Sokat volt a kórházban, és asszisztált a főorvos mellett, csak úgy saját szorgalomból. Komolyabb feladatot persze nem kapott, de igyekezett mindent ellesni mentorától, és a többi orvostól.

Volt egy ápolónő, akivel nagyon összebarátkoztak, nála húsz évvel idősebb családos asszony.

Új barátnője nagyon jó szakember volt, korábban felajánlották neki, hogy legyen főnővér, de ő nem vállalta. Mint mondta, a fizetése alig lenne több, a felelősség sokkal nagyobb, és nem lenne szabadideje. Pedig az nagyon kellett neki, mert a kórházi fizetését lakások takarításával egészítette ki.

Fél év múlva barátnője panaszkodott, hogy egyszerre két helyen felmondott, nem bírta már a lakástulajdonosok szekatúráját. Összesen négy helyre járt takarítani, gyorsan keresni kell újabb lehetőségeket.

• Patri, nektek van takarítónőtök?
• Általában van, de anyám épp most küldte el a legutóbbit. Tudod, az én anyám nagyon igényes, kevesen felelnek meg neki.
• Háklis is?
• Nem, anyám nagyon rendes nő, csak magasak nála a követelmények. Akarod, hogy szóljak neki?
• Megkockáztassuk a barátságunkat?
• Attól nem félek, épp a napokban gondoltam rá, olyan zsánerű nő vagy, mint az anyám. Talán ezért is barátkoztunk össze. Itt bent te pótolod őt.
• Ez nagyon kedves, de veled könnyű összebarátkozni, nagyon pozitív ember vagy, jó a kisugárzásod.
• A vőlegényem is ezért figyelt fel rám. Még szerencse, hogy ebben ilyen jó vagyok, mert soha nem vett volna észre. Az előző nője egy igazi bombázó volt.
• Szerencsés fiú, te biztosan sokkal különb vagy, mint a bombázó.

A barátnő a következő héten már a takarítónőjük is lett, és nagyon bevált. Precíz volt, gyors és tiszta, de Patrícia ezt nagyon jól tudta, számára ez nem okozott meglepetést. Anyja is megkedvelte a nőt, és nagyon jól összebarátkozott vele.

Diplomaszerzés

Az utolsó félévben kötelező szakmai gyakorlatra osztották be őket. Főorvos barátjuk a minisztériumban elintézte, hogy Patrícia ezt a fél évet az ő osztályán töltse. Már kapott kisebb orvosi feladatokat, beosztották ügyeletbe, és részt vehetett a viziteken. Egy hónap után a műtéteken mindig ő varrta be a sebet, sokkal jobban csinálta, mint a gyakorlott sebészek. Főorvos barátjuk egy alkalommal a műtét után viccesen megjegyezte.

• Patri, ha nem sikerül lediplomáznod, elmehetsz varrónőnek.
• Ne számíts rá. Igenis lediplomázok, idejövök az osztályra és kitúrlak a főorvosi székedből.
• Nézzétek a kis pisist, még azt sem tudja, hogy ezt a szakmát eszik, vagy isszák, de már fenyegetőzik.

Az egyik rosszmájú kolléga gúnyosan jegyezte meg.

• Akinek a jövő nagy vezére a barátja, az könnyen ugrál.

A kolléga ez után fegyelmit kapott, mert a főorvos nem tűrte el, hogy az osztályon politizáljanak. Patríciával ugyanakkor megbeszélte, hogy a korábbi számukra természetes bizalmaskodást abbahagyják.

• Ha itt akarsz dolgozni, a barátságunkat a korházon belül félre kell tennünk. Látod, egyesek milyen módon reagálnak rá, őket nem érdekli, hogy születésed óta ismerlek.
• Nem tudom, hogy a történtek után akarjak e itt dolgozni? Már legalább egy haragost szereztem magamnak.
• Én ragaszkodom hozzá, mert nagyon tehetséges vagy. És törődj bele, a tehetséges embereket a többség nem szereti, mert irigylik tőle azt, ami nincs meg bennük. Ha még le is körözöd őket a szamárlétrán, akkor utálni is fognak.

A gyakorlati idő letelt, következtek az államvizsgák. Patrícia remekül vette az akadályokat, minden vizsgája kiválóan sikerült.

Pártelnöki engedéllyel a vizsgaidőszakban szüneteltette a politikát, sőt erre határozott utasítást kapott.

• Patrícia, a mai naptól nem akarlak látni addig, amíg az államvizsgák tartanak. És ha meghallom, hogy akár csak telefonon is kapcsolatba lépsz valakivel a csapatból, fegyelmit kapsz. Megértetted?
• Igenis parancsnok.
• Jó, hogy nem azt mondod, diktátor.
• Még nem vagy az, remélem, hogy soha nem is leszel.

Aztán eljött az idő, amikor az egyetem rektora ünnepélyesen doktorrá fogadta, anyja sírt, apja büszkén feszített nagylánya oldalán. Még öccsétől is kapott valami elismerésfélét.

• Jól van öreglány, hoztad a formád.