L. Baba érkezik

Új tervek

Vasárnap a szülőket kivitték a repülőtérre, akik elrepültek szolgálati helyükre, Buenos Airesbe.

Az ifjú házasok élete a szokásos menetrendben folytatódott tovább. Annyi változott csupán, hogy a nyári szünet miatt Rogernek sok szabadideje volt. Ilyenkor ő utazgatni szokott, de most házasemberként ezt nem tehette meg, és nem is akarta Patríciát magára hagyni. Nemcsak a gyerek miatt, szerette párját, természetes, hogy minden nap vele akart lenni. Azt is tudta, hogy nejének ő utána mindene a munka, így az szóba sem jöhetett, hogy hosszabb szabadságot vegyen ki.

Közben úgy határoztak, hogy Márk ajánlatát elfogadják, és ha ők elutaznak, kiköltöznek Malibuba. Felvesznek egy bébiszittert, aki velük lakik, és felügyel a gyerekre, amíg ők dolgoznak. Úgy tervezték, hogy szülés után Patrícia hathétig otthon marad, és utána visszamegy a klinikára. Megbeszélték azt is, ha lejár a másfél év meghosszabbítja az ösztöndíjat, hogy a nyári iskolaszünetben tudjanak hazaköltözni. Otthon Roger szeptemberben kezdi a tanévet, és már eldöntötte, csak tanítani fog, a kutatást abbahagyja, hogy minél több ideje maradjon a családjára.

Következő vasárnap megköszönték Mark ajánlatát, mindenki örömére ideköltöznek, még a gyermek születése előtt. Richardot arra kérte Patrícia, hogy hosszabbítsa meg a munkaviszonyát a következő év július végéig.

• Akkor eldöntötted, jövő évben hazamentek?
• Igen, addigra sok mindent megtanulok nálad, Rogernek ez ideális időpont, mert szeptemberben kezdhet a régi egyetemén.
• És te mit fogsz otthon csinálni, van terved?
• Hát, Kristóffal azt terveztük, hogy nyitunk egy klinikát. De az már a múlt. Majd keresek munkát, állítólag jó plasztikai sebész leszek addigra.
• Miért nem valósítod meg a terved?
• Egyedül?
• Miért, Kristóffal nem egyedül csinálnád?
• Hát, mondasz valamit.
• Akkor vágj bele.
• Egyedül nem megy. Én jó orvos vagyok, - azt hiszem. De egy klinikát beindítani, nem nekem való. Azon kívül, nem kerestem annyit, hogy egyedül megcsináljam, és apámnak nincs is annyi pénze, - vagy lehet, hogy van, de nem akarom őket teljesen lenullázni.
• Beleszólhatok én is? - Kérdezte Roger, és folytatta. Nekem van pénzem, és meg is tudom csinálni.
• De neked ott van a tanítás.
• Napi két óra, plusz egy még otthon a felkészülés. Beszállok a klinikádba, te adod a szakmát, én a menedzselést.
• Én is be szeretnék segíteni, - mondta Richard.
• Nagyon kedves tőled, de van elég pénzem, nem okoz gondot.
• Nem is pénzre gondoltam. Én néhány évente le szoktam cserélni a klinika teljes berendezését, bútorokat, műtőt, gépeket, eszközöket. Jövő nyáron ez nagyjából esedékes lesz. Ha elfogadod tőlem, szépen becsomagoltatom, betesszük konténerekbe, és mehet hozzád.
• Egyébként mit szoktál csinálni a lecserélt berendezéssel?
• Elviszik, úgy tíz százalékos áron. Annál többet ér, ha neked adhatom.
• Nagyon aranyos vagy, biztosan nálunk még legalább tíz évig használhatnánk, de ingyen nem fogadhatom el.
• Had szóljon közbe megint a kibic. Adj a klinikából Richardnak tíz százalék üzletrészt. Neki erre nyilván nincs szüksége, de ezt a pénzt ő nem is kapja meg, kénytelen lesz meglátogatni időnként, hogy felélje.
• Nem rossz! Nem elég, hogy szeretem, még hasznom is van belőle.

Az üzlet megköttetett, lehet tervezni az új klinikát, a berendezés már megvan.

12.2 Baba érkezik - Szülés előtt

Október negyedikén Mark a feleségével elrepült, és ők tizedikén birtokba vették a házat, amit nagyon jól ismertek. Mindennek friss festékszaga volt, de ez egy hét múlva már elviselhető volt, és lassan teljesen elmúlt.

Roger lakását berendezéssel együtt eladták, csak személyes holmijukat vitték át. Nagyon jó árat sikerült kialkudni, az elmúlt évben az ingatlanok értéke szépen növekedett.

Patrícia úgy tervezte, hogy a táncot és a teniszt addig csinálja, amíg bírja, és dolgozik az utolsó pillanatig. Nőgyógyászával megbeszélte, és ő egyetértett a kismama elgondolásával. Csak annyit mondott, hogy ne erőltessen semmit, de ne is hagyja el magát. Aki ilyenkor nagyon óvatos lesz, mert félti a babát, az nehezebben szül, és ez az első gyereknél fokozottabban igaz.

Továbbra sem terveztek hosszabb szabadságot, mert Patrícia minden napot ki akart használni, hogy magabiztos tudással indíthassa be saját otthoni kórházát. Maximalista volt, ha ő otthon magánklinikát csinál, az a legjobbak között legyen nemcsak hazájában, de egész Európában.

A mellplasztikákat futószalagon csinálta, és kollégái is egyetértettek abban, amit a filmsztár mondott, női szemmel a legjobbat választja. A férfiak mindig az általuk idealizált domborulatot akarják kifaragni. Ami persze lehet nagyon szép, de nem biztos, hogy az illető hölgy egész megjelenésével szinkronban van.

Még az első filmsztár, aki ragaszkodott hozzá, hogy mellplasztikáját Patrícia végezze el, kérte, hogy egy közös képet szeretne kettejükről emlékbe. Azóta minden sztár páciensétől kért egy fotót, amin átölelve egymást, pózolnak a kamera előtt. Ketten ezt nem vállalták, de a többi híresség örömmel eleget tett kérésének. Olyan is volt, aki hajlandó lett volna a közös képen mutogatni új büszkeségét, de Patrícia ezt a lehetőséget elhárította. Nem akart visszaélni a személyiségi jogokkal, és túl intimnek tartotta még az ötletet is.

Ha megnyílik a klinika, a főorvosi szoba falát ezek a kettős portrék díszítik majd. Már előre látta, hogy ennek mekkora PR értéke lesz. Nem sejtette, hogy mennyire alulértékelte az ötlet jelentőségét. Nem számolt azzal sem, hogy férje nemcsak a közgazdaságtan professzora, de nagy lélekbúvár, és a PR mestere is. Ezekről az oldalairól természetesen akkor még nem ismerte.

Közben elkészült a babáról az első ultrahangos kép, a kis huncut, úgy helyezkedett el, hogy nem sikerült a nemét megállapítani. De ez nem gond, sem Patríciának, sem Rogernek nem voltak elvárásai, egyformán örülnek első gyermeküknek, akár fiú lesz akár lány. Patrícia két gyermeket szeretne, és amikor ezt elmondta férjének, ő nagyon praktikus választ adott.

• Én mindent megteszek azért, hogy annyi gyermekünk legyen, amennyit csak óhajtasz.

A második ultrahangon kiderült, hogy kislányuk lesz. Minden további szükséges vizsgálatot megcsináltak, és az eredmények nagyon bíztatóak voltak. Kettejük vércsoportjában sincs összeférhetetlenség, remélhetőleg a szülés is simán lezajlik majd.

Október huszonegyedikén mentek utoljára a táncklubba. Ennek tiszteletére a klubfoglalkozás második felében a tagok bemutatót tartottak. Az utolsó számra mindenki táncolt, egy közös produkciót tanultak be, a zene Patrícia hazájából származott, és eredeti címe: "ez az utolsó tánc". A házaspár egészen elérzékenyült, amikor Patri anyanyelvén megszólalt a dal, nem számítottak ilyen kedvességre. Ezzel egy időre elbúcsúztak a tánctól.

November ötödikén mentek le utoljára együtt a teniszpályára, ezután már nem akarták a terhességet veszélyeztetni.

Utoljára a szexet hagyták abba, de addig is nagyon vigyáztak, hogy ne okozzanak bajt. Patrícia átvette az irányítást, és Roger nagyon figyelt arra, hogy csak úgy, és csak annyit, amit felesége kikövetelt magának. Ő javasolta, hogy időben tartsanak szünetet, de az asszony azt mondta, a gyermekük nem bocsátana meg nekik, ha miatta lemondanának az örömszerzésről. Ez komoly érv volt, nem lehetett ellene tenni semmit.

Decemberben Patrícia már nem vállalt műtétet, és negyedikén, pénteken elbúcsúzott munkatársaitól. Megható volt, hogy mindenki milyen szeretettel köszönt el tőle.

Otthon Patrícia bepakolta táskáját, mindenre felkészülve várták a nagy eseményt.

Új családtag

Szerda reggel, mint minden nap átmentek a nagyházba, reggeli után Roger ment az egyetemre, és ő ottmaradt a két nő felügyelete mellett. Délelőtt megindultak a jelzések, és amikor már szabályosan öt percenként jöttek a görcsök a ház asszonya, a házvezetőnőjük kíséretében bevitte a kismamát a kórházba. Délután egy órakor fogadott anyukája telefonált Rogernek, hogy hamarosan megszületik a gyermeke. De a kislány nem sietett annyira, négy órakor jött a világra. Amikor a boldog apa kihozta megmutatni a legfiatalabb családtagot, már Richard is a kórházban volt.

Roger a telefonjáról küldött Patrícia szüleinek üzenetet, ha felébrednek, hívják fel, megszületett az unokájuk, egyébként minden rendben van. Utána saját szüleit is felhívta, és anyjának részletesen beszámolt az unokáról. Azt is elmondta, hogy kislánya Patrícia döntése alapján az apai nagymama nevét kapta. A friss nagymama nagyon elérzékenyült.

• Carmen a neve? Olyan aranyos az a lány, még erre is gondolt.
• Anyám, ő már asszony. És azért választottam, mert ilyen. Volt időm megkeresni az igazi gyöngyszemet.
• Tényleg az, egy ritka igazgyöngy.

Patrícia szülés után még négy teljes napot a kórházban volt, ez alatt az összes kollégája, a táncosok legalább fele meglátogatta. Öccse, amikor először bement hozzá, odahajolt a picihez, és úgy mondta neki.

• Szia Carmencita, én vagyok a Krisz bácsikád, had nézzelek meg te gyönyörűség! Nézd Patri, mosolyog rám!

Patrícia is mosolygott, nem akarta öccsének elmagyarázni, hogy a néhány órás kisbaba, még semmit nem tud a külvilágról.

Tizenegy órakor Roger épp menni készült, amikor hívta Mária, hogy mindent megtudjon első unokájáról.

• Várj, mindjárt adom a főszereplőt, és átadta a telefont a feleségének.
• Kislányom, mondj el mindent arról a drágáról.
• Szervusz, anya, köszönöm, én is jól vagyok.
• Jaj, ne haragudj, olyan izgatott vagyok, hogy legszívesebben máris repülőre ülnék.
• Te? Aki mindent két héttel előre tervezel? De gyere, szívesen látunk.
• Most nagyon mehetnékem van.

Hétfőn Roger lemondta óráit, délelőtt a kórházból hazavitte feleségét és kislányát.

Patrícia hathétig marad otthon, addig keresnek egy bébiszittert, aki egész nap a kicsivel lesz. Ez alatt az idő alatt segít neki a ház úrnője és a házvezetőnőjük. A gyermeknek három kiságyat vettek, egyet a hálószobába, egyet a saját nappalijukba, és egyet a nagy ház nappalijába.

Két nap múlva telefonált Mária, hogy tizenötödikén este érkezik Los Angelesbe, a visszaútját majd megbeszélik, ha már ott lesz.

Mária érkezésekor Roger napközben együtt volt családjával, este rábízta szeretteit a két asszonyra, és kiment anyósa elé a repülőtérre. Az asszony aznap nagyon boldog volt. Együtt lehetett két gyermekével, és végre karjaiba vehette első unokáját.

Karácsonyeste a nagy házban töltötték a szentestét. Hatalmas karácsonyfát állítottak fel, a hölgyek együtt feldíszítették, és estére alatta a padló megtelt ajándékkal.

Carmen első hónapjai

A kicsi két-három óránként jó ízűen megszopta a maga fejadagját, a közte lévő idő nagy részét átaludta. Bevált a gyermekorvos javaslata, ha a kicsi sír, tegye az anyuka tisztába, és etesse meg. A nagyjából háromórás rendszeres etetés ritmusát a kicsi átvette, vagy evett, vagy aludt, csak akkor sírt, ha jelezni akarta, hogy most vele kell foglalkozni.

Patríciának nagy szerencséje van, a szülés bár hosszúra nyúlt, de simán lezajlott. Gyermeke egészséges, és szépen fejlődik.

A következő két napban mindenki otthon volt és babázott. Nézték, ahogy eszik, ahogy anyukája, vagy a nagymama tisztába teszi, és ott volt mindenki, amikor az apuka fürdette. Ezt a feladatot Roger nem engedte át senkinek, amióta a kórházból hazajöttek.

Szilveszterkor megünnepelték, hogy Patrícia egy éve ismerte meg a férjét. Mennyi minden történt az óta, két esküvő egy gyermekszülés, és szinte profi plasztikai sebész lett.

Január huszadikán Patrícia újból munkába állt, egyelőre csak napi hat órát dolgozott.

Előző nap beköltözött a bébiszitterük is, házvezetőnőjüknek egy távoli rokona. A tizenhat éves lány egy éve rokonlátogatásra jött Mexikóból, azóta tartózkodási engedélye már lejárt, alkalmi gyermekőrzésből él, és egy nyomortanyán lakik ötödmagával. Neki ez az új állás főnyeremény, teljes ellátást kap és fizetést, nagyon elegáns környezetben lakhat. De ha valahol igazoltatják, akkor baj van, mert azonnal kitoloncolják.

Patrícia első munkanapjának estéjén a szexuális életüket is kezdték újraépíteni.

Este és éjszaka Patrícia szoptatta kislányát igény szerint, napközben a dadus az előző nap lefejt tejjel táplálta. A klinikán három óránként a kismama lefejte a tejét, az orvosi szoba hűtőjében tárolta, és a kocsiban egy kis belső hűtőben vitte haza.

Mária egy hétig éber szemekkel figyelte a dada munkáját. Megnyugodva utazott haza, unokája jó kezekbe került.

Patrícia a sok éjszakai felkelést egész jól bírta. Ha a kicsi jelzett, tisztába tette, megetette, és egy perc múlva már aludt is.

Minden nap tíz órára járt be, és négykor ment haza. Hat órakor már ő szoptatta gyermekét, utána ledőlt és aludt egy-két órát. Este nyolc után apuka megfürdette a babát, amit a kicsi nagyon élvezett, hangosan kacarászott, rendszerint erre ébredt fel édesanyja. Kilenc óra körül történt a következő szoptatás, utána volt a házaspárnak egy kis ideje egymásra, de a közös torna után az édesanya azonnal elaludt. Aztán reggelig még háromszor felkelt, tette a dolgát és aludt tovább. A reggel hat órai szoptatás után Patrícia még visszafeküdt, és többnyire el is aludt. Fél kilenckor Roger felébresztette, fél órája volt, hogy rendbe szedje magát. Közben Roger elkészítette a reggelit, amiből a kismama bekapott néhány falatot, ivott egy gyümölcslevet, megetette a babát, és ment dolgozni. Innentől a dada átvette a kicsi ellátását. Szoros időbeosztás, de Patrícia nem érezte tehernek. Összességében aludt annyit, amennyire a szervezetének szüksége volt.

Később az étkezések közötti idő hosszabbodott, éjszaka már csak egy-két alkalommal kellett felkelni a babához, és hat hónapos korától már átaludta az éjszakákat. Ugyanekkor elkezdték szoktatni a passzírozott ételekhez, főzelékekhez, de egy éves koráig szopott, egyre kevesebbet.

Carmen nagyon mosolygós jó kedélyű baba lett, mindenkire vigyorgott, ha a szüleit, vagy a dadát maga mellett tudhatta.

Patrícia visszaállt a normál üzemmódra, napközben dolgozott, otthon kislányával foglalkozott, és éjszaka természetesen a férjével.

Az év további részében a megszokott menetrendben élték életüket. Munka, család, ritkán egy kis szórakozás. Teniszezni és táncolni nem jártak, a gyermek lefoglalta őket.

Gyorsan szaladt az idő, mert mindig volt tennivaló.

Júliusban, egy szombati napon a dadájuk elment szórakozni, a klubban a rendőrség razziát tartott, és mivel nem volt tartózkodási engedélye kitoloncolták az országból.

A következő héten napközben a ház úrnője és a házvezetőnő voltak a gyerekkel. A kicsi láthatóan kereste megszokott dajkáját, de mindkét nőt ismerte, így a hét zökkenőmentesen múlt el.

Patrícia szerdán még műtött, és pénteken dolgozott utoljára. Munkatársaitól csak félig búcsúzott el, mert másnap Richard házában búcsúpartit tartottak.

Szombaton délben jött össze a társaság, a medence partján a frissen sült húsok, zöldségek és a fűszer illata mindent beterített. Sok koktél elfogyott, amíg mindenki elköszönt cukidokitól. Patrícia csak gyümölcslevet ivott, de abból több liternyit, mert mindenkivel koccintani kellett.

Kedden a kis család elrepült New Yorkba, a repülőtér közelében egy szállodában töltöttek egy éjszakát, hogy a hosszú utat ne kelljen egy huzamban megtenni.

Másnap délután indultak tovább, és a következő nap reggel érkeztek haza.